A menstru�ci�s ciklus

A kisl�nyok egyszer csak nagyl�nyokk� v�lnak. Ennek sok megnyilv�nul�si jele k�z�l az egyik a menstru�ci�s ciklus megjelen�se.A menstru�ci� rendszeres id�k�z�nk�nt jelentkez� v�rz�s, amely a m�h ny�lkah�rty�j�nak lel�k�d�s�b�l ad�dik. �tlagos esetben 28 naponk�nt k�vetkezik be �s 4-5 napig tart.Term�szetesen mind a v�rz�s, mind pedig a ciklus hossz�ban lehetnek elt�r�sek. Norm�lisnak tekintj�k, ha a ciklus 21 �s 35 nap k�z�tt van, �s - lehet�s�g szerint - azonos id�k�z�nk�nt ism�tl�dik.

Hormon�lis folyamatok

A menstru�ci�s ciklus a n�i szervezet ciklusos m�k�d�s�nek bizony�t�ka, �gy j�l mutatja a szervezetben v�gbemen� hormon�lis folyamatokat.
A hormon�lis v�ltoz�sok�rt k�t hormon felel�s: az egyik a petef�szekben termel�d� t�sz�hormon (�sztrog�n), a m�sik a s�rgatesthormon (progeszteron).
A hormonok �s v�rszintj�k ciklus alatti v�ltakoz�s�nak hat�s�ra j�tsz�dnak le a ciklus folyamatai.
A ciklus elej�t mindig a menstru�ci�s v�rz�s jelzi, els� napja megegyezik a menstru�ci� els� napj�val. Ett�l a pillanatt�l kezdj�k sz�molni a ciklust.
�tlagosan 4-5 nap alatt lel�k�dik az el�z� peri�dusban megvastagodott �s �talakult ny�lkah�rtya, majd a lel�k�d�s ut�n a ciklus els� fel�ben hangs�lyos szerepet j�tsz� t�sz�hormon hat�s�ra folyamatosan megvastagodik.
Ez az id�szak alatt a petef�szekben l�v� apr� t�sz�kb�l egy kiv�lik, a petef�szek m�k�d�se miatt folyamatosan n�vekszik �s �rik. Ide�lis esetben a ciklus 13-15. napja k�z�tt m�r kell�en nagy �s k�pes megrepedni. A megrepedt t�sz�b�l kijut a petesejt, ami majd alkalmas lesz a megterm�keny�t�sre.
A petef�szekben visszamarad� t�sz� �gya lesz a s�rgatest, ami s�rgatesthormont fog termelni. Ennek a hormonnak a hat�s�ra a m�r kell�en megvastagodott ny�lkah�rtya k�pes �talakulni. Abban az esetben, ha a kiszabadult petesejt tal�lkozik egy h�mivarsejttel �s egyes�lnek, l�trej�n a megterm�keny�tett petesejt, aminek kis id� eltelt�vel be kell �gyaz�dnia. A menstru�ci�s ciklus m�sodik fel�ben �talakult ny�lkah�rtya m�r k�pes a megterm�keny�tett petesejt befogad�s�ra, kialakul a terhess�g �s �tj�ra indul az �jonnan megfogant �let.
Ilyenkor olyan hormon�lis folyamatok j�tsz�dnak le a szervezetben, amelyeknek hat�s�ra a m�hny�lkah�rtya a be�gyaz�d�st k�vet�en nem l�k�dik le.
Abban az esetben, ha nem alakul ki a n�i szervezetben terhess�g, ezek a v�d�folyamatok nem indulnak el. A petef�szek �llom�ny�ban l�v� s�rgatest elsorvad �s �gy a m�hny�lkah�rtya lel�k�dik.

V�rz�si probl�m�k

A k�vetkez� esetekben mindenk�ppen azt javasoljuk, hogy keresd fel n�gy�gy�szodat, mert a t�netek komolyabb bajt is takarhatnak, amit �rdemes min�l el�bb meggy�gy�tani:

• a menstru�ci� kimarad.
• t�l gyakran (21 napon bel�l) vagy t�l hossz� id�k�z�nk�nt (t�bb mint 35 nap) jelentkezik a v�rz�s.
• a v�rz�s elh�z�d� (5-6 napn�l tov�bb tart) vagy nagyon er�sen j�n meg.
• menstru�ci� alatt er�s, g�rcs�s alhasi f�jdalom jelentkezik.

Menstru�ci�t megel�z� vagy azzal �sszef�gg� kellemetlens�gek, panaszok

Sok n�nek nem maga a menstru�ci� jelenti a ciklus legnehezebb napjait, hanem az azt megel�z� n�h�ny nap. Ezt nevezz�k szaknyelven premenstru�ci�s szindr�m�nak, vagyis r�vid�tve PMS-nek.

Melyek ezek a t�netek?

A PMS olyan t�netek egy�ttese, melyek a menstru�ci�t megel�z� 7-10 napban ak�r megzavarhatj�k a n� �let�nek norm�lis menet�t, v�ltoz� s�lyoss�gi fokban. Ezek a t�netek lehetnek alhasi f�jdalmak, puffad�s, sz�kreked�s, fokozott b�lg�zoss�g, mellf�jdalom �s a mellek megduzzad�sa, fejf�j�s, sz�d�l�s, izgatotts�g, f�radts�g. A menstru�ci� kezdetekor ezek a t�netek hirtelen vagy fokozatosan megsz�nnek.

Mi okozza ezeket a t�neteket?

A ciklus v�g�n, miut�n a s�rgatest hormontermel�se megsz�nik, a hormonszintek drasztikusan zuhannak. Erre a m�hny�lkah�rtya lev�l�ssal fog reag�lni, de az p�r nap alatt t�rt�nik meg. Viszont a szervezet t�bbi r�sze stresszk�nt meg�lve ezt a hormoningadoz�st, k�l�nb�z� reakci�kkal felel. Ide tartozik egy m�sik hormonnak, a prolaktinnak a megemelked�se, melyet az agyalapi mirigy termel. Ennek k�sz�nhet� a v�z visszatart�s egy r�sze, valamint a mellduzzad�s �s f�jdalom.

Mit tehet�nk a PMS kialakul�sa ellen?

N�h�ny eg�szen egyszer� dolog is seg�thet a t�netek enyh�t�s�ben. Ilyen p�ld�ul, hogy a kritikus napokban sok z�lds�get, gy�m�lcs�t, �s napi 2-3 liter folyad�kot kell fogyasztani. A kevesebb zsirad�k, k�v�, alkohol, s� fogyaszt�sa �s a doh�nyz�s mell�z�se szint�n seg�thet. A szellemi tr�ning, mellyel lek�zdhet� a f�lelem, szint�n javasolhat� ehhez sok mozg�s, valamint meleg, kellemes k�df�rd� aj�nlott.

Ha valaki mindent megtesz, m�gis nagyon szenved a fent eml�tett t�netek valamelyik�t�l, megpr�b�lkozhat egy gy�gyn�v�nykivonatot tartalmaz� gy�gyszerrel is. Term�szetesen el�tte �rdemes n�gy�gy�sszal konzult�lni. Ez a n�v�ny a bar�tcserje, m�s n�ven bar�tbors, vagy sz�zbariska, melyet m�r az �kori G�r�gorsz�gban is haszn�ltak k�l�nb�z� n�gy�gy�szatinak tartott panaszok kezel�s�re. A n�v�nyi kivonat fokozza a n�i hormonok termel�s�t �s g�tolja az eml�tett prolaktin felszabadul�s�t, ez�rt a n�i szervezet hormon�lis �llapot�t a panaszmentes szinthez k�zel�ti. Ez�ltal k�pes arra, hogy mind a panaszok cs�kkent�s�ben, mind pedig egy nem t�k�letesen szab�lyos ciklus rendez�s�ben is r�szt vegyen.

A fenti panaszok enyh�t�s�re egy�b gy�gyszerek is alkalmasak lehetnek, de ezek szed�se olyan komoly mell�khat�sokkal j�rhat, hogy nem javasolhat�k ilyen esetekben. A bar�tcserje kivonat�val kapcsolatosan senkinek sem kell agg�dnia, hiszen gyakorlatilag nem rendelkezik mell�khat�sokkal, viszont l�nyeges, hogy ter�pi�s hat�s�t csak hosszabb, legal�bb h�rom h�napos k�ra ut�n fejti ki.
Mindenesetre az a legfontosabb, hogy n�gy�gy�sszal besz�lj�tek meg, ha panaszaitok vannak a menstru�ci�val kapcsolatban, mert lehet, hogy n�h�ny apr� v�ltoztat�ssal k�nnyebb� v�lik az �let �s probl�m�tok teljesen megsz�nik.