A h�velygomba el�g elterjedt jelens�g, melyr�l �rthet� okok miatt nem s�r�n besz�l�nk. A l� m�sik oldala pedig, hogy este a t�v�ben hallunk r�la a gomba�l� szer rekl�mja kapcs�n.

A candidi�zis a h�velyi gyullad�sok egyik f� okoz�ja lehet, b�r sokszor t�bbf�le k�rokoz� egyszerre van jelen. �gy nem is �rdemes a t�m�t �lesen k�l�nv�lasztani. Kezel�se sor�n �pp ez�rt a gomba�l� szer sokszor az ostoros egysejt�ekre �s bizonyos bakt�riumokra is j�l hat� szerrel (metronidazol) ker�l kieg�sz�t�sre.

T�netei nem csak a megv�ltozott jelleg� �s mennyis�g� h�velyi v�lad�koz�s lehetnek. Jelentkezhet viszket�s �s/vagy f�jdalom form�j�ban spont�n vagy k�z�s�l�st k�vet�en. A t�netek makacsak: lehetnek, sokszor t�bb kezel�s ut�n is visszat�rnek. Ez pedig sz�gyen�rzetet kelthet, holott sokszor nem a nemi szok�sok a probl�ma okai.

Ha meghalljuk a gomba sz�t, sokunknak a candida jut esz�be. Pedig ez a szerencs�tlen kis �leszt� gombafajta csak egy a sok k�z�l, mely szervezet�nkben elszaporodhat. R�ad�sul mag�nak a candid�nak is t�bb alfaja ismert, melyek k�z�l �ltal�ban a candida albicans-ra utal a szakirodalom. A n�vben az albicans a latin albus=feh�r sz�ra utal.

A nagym�rt�k� ismeretterjeszt�s hat�s�ra tudjuk, hogy szervezet�nk tele van k�l�nb�z� apr�cska �l�l�nyekkel (mikroorganizmusokkal). Legalapvet�bb hely�k a b�lrendszer�nk, �s a b�r�nk ahol igen sok �s sokfajta bakt�rium �l. Egyes kutat�k azonban felvetik, hogy bizonyos �l�l�nyek a szervezeten bel�l a sejtk�z�tti t�rben, s�t a sejtekben is jelen vannak, �s szinte norm�lisnak tekinthet�k.

A norm�l fl�r�hoz tartoznak bizonyos gomb�k is melyek igaz, hogy kisebb sz�mban, de norm�lisan jelen vannak b�lrendszer�nkben, b�r�n – egyes orvosok szerint a n�i h�vely norm�l fl�r�j�nak is r�szei. Ez ut�bbi �ll�sponttal lehet vitatkozni, de a vita fel is oldhat�, mint a k�vetkez� bekezd�sben l�tni fogjuk. Mindenesetre norm�lis esetben nem oda val�k.

A tudom�ny ter�let�n annyif�le kutat�s l�tezik, hogy bizonyos ter�letekre r� sem l�tnak m�s ter�letek neves tud�sai. A biol�gi�ban ismert a pleiomorfizmus jelens�ge. Ez a fogalom sz� szerint sokf�le megjelen�st jelent, tartalma pedig az, hogy bizonyos alacsonyabb rend� egysejt� �l�l�nyek a k�rnyezet�k megv�ltoz�s�nak hat�s�ra m�sf�le alakot vesznek fel. Ez ak�r jelentheti am�b�k bakt�riumm� vagy gomb�v� t�rt�n� alakul�s�t... �s ford�tva. S�t ha tov�bb megy�nk ak�r bakt�rium-gomba, gomba-bakt�rium �talakul�s is lehets�ges. Ennek m�lyebb r�szleteibe nem �rdemes belemenn�nk, az azonban t�ny, hogy a k�rnyezet megv�ltoz�s�nak hat�s�ra, az �j k�rnyezetet legink�bb kedvel� bacik vagy gomb�k t�ln�vik a t�bbit.

Fentiekkel csak arra szeretn�nk r�vil�g�tani, hogy a k�rnyezet milyens�ge sokkal meghat�roz�bb, mint a bakt�rium vagy gomba mivolta. Persze a megfelel� ar�ny� bakt�riumt�rzsek k�pesek alak�tani k�rnyezet�k �sszet�tel�n is. Erre a logik�ra �p�l a b�lrendszer probiotikumokkal t�rt�n� rendbet�tele.

A h�velyi fert�z�sek eset�n hasonl� a helyzet, legyen az ak�r candida vagy trichomonas. A megold�s itt sem a k�rokoz� specifikus kiirt�sa bizonyos gomba, vagy bakt�rium�l� szerekkel. B�r ez a megold�s logikusnak t�nik, de k�t�l� fegyver. Egyr�szt lehet, hogy csak �tmeneti megold�st jelent, hiszen a k�rnyezet nem v�ltozik meg hat�sukra, m�sr�szt az alkalmazott szerek a kering�sbe is felsz�v�dnak, �s a szervezet m�s pontjain is kifejtik hat�sukat. Bizonyos esetekben azonban ez a megfelel� megold�s.

A h�velyi fert�z�sek eset�n azonban nem a b�lrendszern�l k�vetett logik�t k�vetj�k. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy vannak amerikai szerz�k, akik acidophilus t�rzsek h�velybe juttat�s�t javasolj�k.

K�m�letesebb elj�r�s azonban a h�velyi k�rnyezet helyre�ll�t�sa, amit legink�bb tejsavas �bl�t�ssel �rhet�nk el. Makacsabb, vagy s�lyosabb fert�z�sek eset�n egy kezdeti j�dos fert�tlen�t�s is sz�ba j�n (vigy�zzunk azonban arra, hogy j�d�rz�kenyek/allergi�sok nem alkalmazhatj�k), ezt azonban mindenk�ppen egy tejsavas h�vely�bl�t� k�ra kell, hogy k�vesse, melyet k�s�bb meg is lehet ism�telni. Javasoljuk azoknak is, akik gy�gyszeres kezel�st v�lasztanak.

A J�dos �bl�t�sen k�v�l azonban vannak term�szetes megold�sok is. A graipfruit mag csepp p�ld�ul olyan term�szetes mikr�b�k elleni szereket tartalmaz, melyek sok gomb�val �s bakt�riummal is hat�konyan felveszik a harcot. �pp ez�rt k�m�letes elj�r�sk�nt a h�vely�bl�t�s els� k�t-h�rom napj�ban �rdemes a tejsavas oldatban 20 csepp Grape Vital oldatot tenni. Javasoljuk azoknak is, akik gy�gyszeres kezel�st v�lasztanak.

E mellett az Innerlight c�g Caprilenic cseppj�vel is igen j� tapasztalatokr�l sz�molhatunk be, ami term�szetes gomba�l� hat�s� zs�rsavakat (Undecil�nsav �s Kaprilsav) tartalamaz. Ezt a k�sz�tm�nyt l�gos�t� kezel�s kieg�sz�t�sek�nt szoktuk alkalmazni. Paradox m�don ugyanis a h�vely norm�l savas k�zege akkor �ll fenn rendesen, ha a szervezet sav-b�zis egyens�lya, �gy enyh�n l�gos k�mhat�sa rendben van.

Fenti megold�sok az�rt is fontosak, mert a m�sik rettegett k�rokoz� a a HPV (Hum�n Papill�ma V�rus), eset�ben is hat�konynak bizonyul, �s bizonyos citol�giai elt�r�sek is rendbehozhat�k vele (ak�r P3-as kenet eset�n is).